2013. április 19., péntek

#2.~ Készülődés

 Hello:)
Meghoztam a következő részt. És ez már hosszabb lett:D:D Különösebb hozzáfűznivalóm nincs. Egy kicsit később hoztam a részt, de nagyon beteg voltam. Ma sem vagyok suliba, így nyugodtan tudom hozni a kövi részt. Ebbe a részbe még nem, de következőben már Justin is benne lesz! Jó olvasást !:)
Tamara.






   Valami hangos sípolásra keltem fel. Hát persze, az ébresztőóra. Gyorsan kinyomtam. Nem akartam felkelni. Eleve az egész naphoz nem volt kedvem. Már nyolc óra volt. Lassan, és nehézkesen kivánszorogtam az ágyamból. Bementem a fürdőszobámba. Elvégeztem a reggeli teendőimet. Kifésültem a hajam, és egy laza copfba fogtam. Felkentem a szempillámra egy kis spirált. Gyorsan magamra kaptam a legkényelmesebb mini farmeromat, és a kedvenc ujjatlan pólómat. Leszaladtam a lépcsőn, és anyut kerestem. 
- Szia anya! -a konyhában meg is találtam és egy nagy puszit nyomtam az arcára. - Apa hol van ?
- Apád elment dolgozni..  -zavarodottan válaszolt. Éreztem, hogy még akar valamit mondani, de a szava elakadt. Nem értettem, de nem is foglalkoztam vele. 
- Milyen idő van kint? -lusta voltam kinézni.
- Ugyan kicsim, Los Angelesben élünk, és a legmelegebb időszakban járunk! Természetesen hét ágra süt a nap, mint mindig! 
- Remek! Akkor elugrok a boltba. Mit hozzak? - mindenképpen ki szerettem volna szellőztetni a fejem. 
- Már írtam egy listát. -nyomta a kezembe, a pénzzel együtt. 
- Oké. Elviszem a kocsidat, majd jövök. - köszöntem el.
Felkaptam az asztalról a kocsikulcsot, és indultam. Az ajtóban még megálltam, felvettem az egyik converse tornacipőmet. A táskámba beledobáltam a szükséges dolgokat és már viharoztam is a kocsihoz. Eléggé siettem, hiszen még az estére is készülnöm kell. Beszálltam a kocsiba, lepattantam az ülésre, a táskámat pedig levágtam magam mellé. Beindítottam a kocsit és elindultam. Nincs valami közel a bolt, úgyhogy ráhajtottam. Nem sokra rá megcsörrent a telefonom. Vicky volt az, még megbeszéltünk mindent pontosan, az estével kapcsolatban. Nem sokáig beszéltünk, és kezdtem unatkozni. Bekapcsoltam a rádiót. Sehol sem találtam semmi jót. Miközben kapcsolgattam az egyik adón meghallottam, hogy Justin Bieber megy. Itt megállítottam, és az ő számát kezdtem hallgatni. Nagyon is szerettem a zenéit és ő magát is.  Igazi álompasi, és a hangját is imádom. Persze csak álmodozhatok róla. Nem beszélve arról, hogy milyen nagylelkű, és, hogy mennyit adományozik. Akármennyire is szeretem őt, mégsem vagyok az a fajta rajongó aki sikítozva elájulna ha szembe jönne vele az utcán. És az a rajongó sem vagyok aki minden nap tweetel neki a twitteren. Nem. Én nem az effajta rajongó vagyok. Csak kedvelem, és kész. Míg ezek a gondolatok jártak a fejemben, oda értem bolthoz. Kikászálódtam a kocsiból, magamhoz vettem egy kosarat, és bementem. Kellemes hideg levegő csapott meg, mikor beléptem. Elkezdtem olvasni a listát. Sorba mentem, és kerestem a bevásárló listán szereplő árukat. 
- Szia Nicole! -ismerős hang szólt a hátam mögül. 
- Szia Mike! Rég láttalak. - egy kedves régi ismerősömmel találtam magam szembe.
- Igen. Hú, de sokat változtál. Nagyon csini vagy! - kacsintott rám.
- Ugyan már, ne túlozzunk. De azért köszi!
- Igazán nincs mit! Hallom te is jössz este a buliba. 
- Igen.. Vicky kényszerített. - grimaszoltam. - Miért, te is ott leszel? 
- Pontosan. Múltkor én is találkoztam a bulik királynőjével, és engem is ő hívott el. 
- Az szuper! Végül is nem minden nap mehet az ember Los Angeles leghíresebb klubjába bulizni. 
- Ahogy mondod! Bár nem tudom jól fogom- e érezni magam a történtek után..
- Szerintem minden rendben lesz. Végül is Vicky dobott téged.. és ha már ő maga hívott meg akkor biztos nem lesz probléma. Hidd el ő is változott azért ez a hosszú idő alatt! Jól fogod magam érezni! 
- Remélem úgy lesz ahogy mondod! Akkor este találkozunk. Hello! - búcsúzott el. 
- Szia. - olyan gyorsan elviharzott, hogy már meg sem hallotta mit mondok.
Hirtelen, a hideg kirázott, amit nem tudtam hova tenni.. Észbe kaptam, hogy a hűtő előtt állok. Gyorsan tovább mentem, megvettem még a maradék dolgokat. Utoljára egy pálcikás jégkrémet vettem magamnak. Nagyon meleg volt, így megkívántam. A kasszánál nem álltak sokan. így ott hamar végeztem. Bepakoltam a csomagtartóba és már indultam is haza. A haza vezető út valahogy már kellemesebb volt, élveztem ahogy a szél az arcomat fújja, miközben és száguldok. Hamar haza is értem. Anya bevitte a csomagot a konyhába. Én odaszaladtam a postaládához. Csak egy fontos, hivatalos levél érkezett, Sophie Cook-nak címezve, azaz az anyukámnak. A legfurább az volt benne, hogy az apám küldte. De miért küldene ő ilyen levelet? Ráadásul hivatalosat? Bevittem a levelet és ledobtam az asztalra.- végül is nem nekem szól, akkor nem foglalkozok vele. Már szaladtam is fel a szobámba, és ruhát kezdtem keresni az esti bulira. 

1 megjegyzés: